A legnagyobb kínai olajmező magyar felfedezői

A kezünkbe került negatívokról, majd magukról a képekről kezdetben csak annyit tudtunk, Kínában készültek, valamikor az '50-es években.

kinaifortepan9

Ott volt a Nagy Fal, a Tiltott Kert, kínai tájak, emberek, és persze magyarok, egy kis csoport mindennapi életébe láttunk bele.

kinaifortepan20

Aztán egy olvasónk azonosította pár kép készítésének helyét, és adott egy tippet. És kibomlott egy egész történet a magyar geofizika legnagyobb külföldi vállalkozásáról, a máig legnagyobb kínai olajmező felfedezéséről és '56-ról , a kor levegőjéről.

kinaifortepan3

A kínai képek elsőre több szempontból is érdekesek voltak. Különös volt, hogy nem turistafotókat láttunk, egy kínai utazás emlékeit, hanem egy kisebb magyar csoport mindennapi életét, amelyben a csoport munkájára utaló jelek is feltűntek, autók, eszközök és kínai segítők. Mindez pedig, a tárgyi, öltözködésbeli jelekből kikövetkeztethetően az '50-es években. Kínában?! Nem sok tudomásunk volt, van arról, hogyan és miért volt, dolgozott magyarok csoportja a korabeli Kínában.

kinaifortepan

A képek viszont jók, érdekesek, a fotósnak volt szeme és formai, komponáló érzéke, igaz ugyan, hogy hajlama is picit jobbra/lefelé dönteni a pompás, tükörben készített önarcképén látható, valószínűleg FED I. típusú fényképezőgépet, de ez a kis dőlés egyfajta kézjegyként is felfogható.

kinaifortepan12

A képeket övező sűrű homályról elsőként Archimédesz nicknevű olvasónk lebbentette fel a fátylat, azonosított egy fontos kínai helyszínt, ahol a legtöbb kép készült, Lanzhout, és azt, hogy ez valószínűleg az az expedíció lehetett, amiről már korábban olvasott, a Kínai-Magyar Geofizikai Expedíció. És valóban, mostani tudásunk, utánajárásunk is ezt valószínűsíti.

kinaifortepan17

Egy igen izgalmas korszakban, 1956-tól 1959-ig ugyanis egy nagyobb, mintegy 60 főt számláló magyar geofizikus csoport dolgozott Kínában, ez volt a Kínai-Magyar Geofizikai Expedíció. Az expedícióról alig tudunk valamit, egyik résztvevője, Takács Ernő professzor csak 2001-ben, azaz 45 évvel az expedíció kezdete után írt egy hosszabb tanulmányt, beszámolót munkájukról, amiben többek között a következő, rejtélyes tényt is rögzíti: "Az expedíció hazai illetékes szerveknek megküldött éves jelentéseinek nyoma veszett. "

kinaifortepan11

A munka és az expedíció több szempontból sem volt kis dobás. Takács Ernő szerint ez volt a magyar geofizika azóta is legnagyobb vállalkozása. Itt próbáltak ki nagy sikerrel a 4 éves magyar fejlesztésű tellurikus mérőműszert, és fedezték fel segítségével az azóta is legnagyobb kínai olajmezőt. Az expedíció egy másik résztvevőjének, Posgai Károlynak kiemelkedő tudományos életművét, benne kiemelve az expedícióban való részvételét a Magyar Tudományos Akadémia „Eötvös József-koszorú” adományozásával ismerte el 2012-ben. Az expedíció atyja, a tellurikus módszer bevezetője, továbbfejlesztője pedig az egyik legnagyobb magyar geofizikus, Kántás Károly volt.

A nevezetes expedíció 1956 nyarán indult és 1959 szeptemberében ért véget. Mintegy 60 magyar szakember vett részt benne a családtagjaikkal együtt. A csoport munkáját 1000(!) kínai szakember és nem szakember segítette, kísérte, vigyázta, ahogy Takács Ernő írja: "...alkalmi sétáinkra diszkréten távolról rejtett fegyverzetű őrök kísértek minket."

kinaifortepan4

Az expedíció munkája két nagyobb időszakra és helyszínre tagolódik. Az 1956-1957-es időszakban Észak-Nyugat Kínában mértek, és Lanzhou-ban volt a fő bázisuk, az 1958-1959-es időszakban pedig Észak-Kelet Kínában, Changchun bázissal. Az utolsó időszakhoz kötődik a nagy felfedezés is, a Sangliao síkságon, Anda városka mellett fedezték fel a legnagyobb kínai olajmezőt, a helyet a kínaiak Daquing-nek (Nagy Ünnep) nevezték el.

A magyar csapat több kutató csoportra oszlott, Eötvös-ingás, szeizmikus és tellurikus csoportokra, a különböző típusú mérési módszerek, műszerek alapján. Nagy szerencsénk a fotók azonosításánál, hogy Takács Ernő, aki az egyetlen beszámolót írta, a tellurikus csoport munkájában vett részt, és leírása, adatai alapján a fotók éppen a tellurikus csoport mindennapi életét, családjaik utazásait rögzítik! A fotók a beazonosított fő helyszín, Lanzhou alapján az 1956-1957-es időszakban készültek, nagyobb részt a bázisnak otthont adó városban és környékén, kisebb részt a csoport szabad idejében tett utazásainak helyszínén, pl. Peking nevezetes helyein.

kinaifortepan2

Tovább szűkíthető azonban az időszak, ha az egyik képen feltűnő, karjaiban egy kis rókát tartó férfiban Kántás Károlyt ismerjük fel, aki ugyancsak a tellurikus csoportnak volt a tagja. Kántás Károlyról nem sok kép hozzáférhető, de a meglévő anyag alapján majdnem bizonyosan őt látjuk. (Reméljük azonban, olvasóink majd segítenek ezt a tényt vagy inkább sejtést is megerősíteni vagy megcáfolni!) Sőt, a feltételezésekben továbbmenve, talán az egész anyag fotósaként is ő azonosítható, hiszen a tükrös önarckép is kísértetiesen hasonlít rá.

kinaifortepan22

A képek készítésének ideje pedig azért szűkíthető tovább, mert Kántás Károly csak az expedíció kezdetén tartózkodott Kínában, bár Takács Ernő írásában közli a kiküldetését igazoló gépiratot, valamilyen okból 1956 őszén mégis Magyarországon találjuk, mivel életrajzából és Takács Ernőtől is tudjuk, a forradalom leverését követően Ausztriába emigrált és soha többet nem tért vissza az expedícióba és természetesen Magyarországra sem. Így a képek készítésének ideje 1956 nyarára, ősz elejére tehető.

kinaifortepan8

A kínai expedícióba természetesen igen furcsán, közvetve vagy sehogy sem jutottak el a hírek az 1956-os magyarországi helyzetről. A beszámoló szerint, bár 1956 nyara óta Kínában voltak, műszereik ismeretlen ok miatt csak 1956. november 8. után érkeztek meg hozzájuk. Az ismeretlen okot csak megkésve ismerték meg, egy csendes-óceáni amerikai adó adásából (!). Pontosabb információik pedig csak 1957 elején lettek, amikor pár korábban hazautazott kutató visszatért Kínába. A Kínában maradtak ekkor értesültek Kántás Károly emigrálásáról és több kollégájuk kirúgásáról, távozásáról.

kinaifortepan10

Meglepő, hogy egy ekkora horderejű és fontos expedícióról, a magyar geofizika kimagasló teljesítményéről csak 45 év után készült beszámoló, hogy az expedíció éves jelentései elvesztek, és így a köztudat számára szinte teljesen ismeretlen ez a történet. Rejtélyes kínai fotóanyagunk így egy különleges, ritka és talán felbecsülhetetlen értékű dokumentuma egy igen-igen fontos és érdekes expedíció mindennapjainak, és az '50-es évekbeli, nem sokak által látott, ismert kommunista Kínának.

kinaifortepan21
kinaifortepan14
kinaifortepan16
kinaifortepan13
kinaifortepan6
kinaifortepan5
kinaifortepan18
Szerző: Cséka György

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;